Alapszabály

A Magyar Germanisták Társaságának Alapszabálya

7., módosított változat

 

I. Általános rendelkezések

1.§ A Magyar Germanisták Társasága (továbbiakban: MGT) országos egyesület, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) törvény rendelkezései szerint önállóan működő társadalmi szervezet.

2.§ Az egyesület a rá vonatkozó jogszabályok, az egyesület alapszabálya, és szervei határozata alapján végzi tevékenységét.

II. Adatok

3.§ (1) Az egyesület neve: Magyar Germanisták Társasága, németül: Gesellschaft Ungarischer Germanisten.

(2) Rövidítve: MGT, németül: GUG.

(3) Székhelye: ELTE BTK Germanisztikai Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 5.

(4) Alapításának ideje: 1994. február 14.

(5) Működésének időtartama: határozatlan idejű

(6) Az egyesület képviseletére jogosult személy a mindenkori elnök.

(7) Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

(8) Az egyesület honlapjának címe: www.gug.hu

III. Az egyesület céljai, feladatai és közhasznú tevékenysége

4.§ (1) Az MGT a germanisztika magyarországi kutatásának és oktatásának előmozdítására és összehangolására, valamint a tagok szakmai érdekeinek képviseletére alapított országos tudományos egyesület.

(2) Az Alapszabályban használt „germanisztika” kifejezés az ógermán, német, skandináv, holland, fríz, jiddis irodalom- és nyelvtudományt, valamint a német szakmódszertant foglalja magában.

(3) Az MGT főbb feladatait az alábbiakban határozza meg:

(a) a magyarországi germanisztika ügyének képviselete, előmozdítása bel- és külföldön;

(b) tudományos kutatási programok támogatása;

(c) évkönyv kiadása, mely elősegíti a tagok szakmai kontaktusát és kölcsönös tájékoztatását;

(d) a magyarországi germanisztikai kutatások koordinálása, országos akciók szervezése, tudósok, tudományos kutatók és oktatók, tudományos ösztöndíjasok cseréjének előmozdítása; megbeszélések tartása, tapasztalatok összevetése, szakmai előadások tartása és közös kutatások végzése céljából;

(e) kapcsolattartás hasonló célokat valló szervezetekkel, különösen a Magyar Tudományos Akadémiával és annak kutatóhelyeivel.

(4) Az egyesület közhasznú tevékenységét a 2011. évi CLXXV. tv figyelembe vételével az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja a közfeladatok teljesítésére vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésével:

- Tudományos tevékenység: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2. § (1) A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint - az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására - létesített szervezet.

(2) A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.

11. § (1) „A felsőoktatási intézmény

d) ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat,”

A fenti közhasznú tevékenységet az alapítvány az alábbi tevékenységeken keresztül látja el:

: magyarországi nemzetközi tudományos konfererenciák és konferenciakötetek támogatása, germanisztikai kutatásokban elért kiemelkedő életmű elismerése (kétévente Pro Germanistica Hungarica emlékérem)

- Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól:

23. §.(4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen:

 16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása;

 17. a kiemelt kulturális örökség védelme;”

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 1. § (1) E törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása.

54. §.: „A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet: ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet. A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához.”

A fenti közhasznú tevékenység ellátása érdekében az alapítvány az alábbiakat teszi:

germanisztikai évkönyv (Jahrbuch der ungarischen Germanistik) kiadása, germanisztikai kutatásokban és oktatásban elért kiemelkedő teljesítmény elismerése fiatal magyar kutatóknak (kétévente Gragger Róbert Díj)

- Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység:

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

 4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

 a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

 b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz.

 (2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

A fenti közhasznú tevékenység ellátása érdekében: folyamatos kapcsolat a budapesti Német Nagykövetséggel, a budapesti Goethe Intézettel, a magyarországi németekkel (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ (zentrum), Debreceni Német Kulturális Fórum, Budapesti Osztrák Kulturális Fórum) valamint a határon túli magyar germanisztikai szervezetekkel

(5) Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, internetes honlapján és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

(6) Az egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(7) Az egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

(8) Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem végez, mentes marad minden politikai jellegű tevékenységtől, mint párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. Az alapítvány szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(9) Az egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

IV. Az egyesület tagsága

5.§ (1) Az MGT tagsága teljes jogú, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.

(2) Az MGT teljes jogú tagja lehet minden

(a) magyar állampolgárságú vagy

(b) Magyarországon letelepedett, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint

(c) nem magyar állampolgárságú, de magyarországi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben dolgozó személy, aki a germanisztika területén tudományos kutatást végez és az MGT alapszabályát magára vonatkozóan kötelezőnek tartja, továbbá nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

(3) Felvétel a belépési nyilatkozat kitöltésével kérhető, a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

(4) (a) Az MGT tiszteletbeli tagja lehet minden

- magyar állampolgár,

- Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar, valamint

- nem magyar állampolgár

aki germanisztikai kutatásai során kiemelkedő eredményeket ért el és a magyarországi germanisztikát támogatta.

(b) A tiszteletbeli tagsági viszony az Elnökség javaslatára, a közgyűlés jóváhagyásával, a felkért személy elfogadó nyilatkozatával létesül. Évente legfeljebb három tiszteletbeli tag választható.

(c) Az Elnökség javaslatára a közgyülés az egyesület tagjai közül tiszteletbeli elnököt választhat. Az egyesületnek egyidejűleg csupán egy tiszteletbeli elnöke lehet. A tiszteletbeli elnök mandátuma határozatlan időre szól, vissza nem hívható.

(5) Az MGT pártoló tagjává az egyesület munkáját támogató hazai és külföldi, jogi és természetes személyek jegyezhetők be az Elnökség döntése alapján.

(6) A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

V. A tagok jogai és kötelességei

6.§ (1) Az MGT minden teljes jogú tagja

(a) választhat és választható az egyesület szerveibe,

(b) javaslatokat, indítványokat tehet, panasszal, felszólalással fordulhat a Társaság elnökéhez,

(c) tagdíjbefizetése alapján díjtalanul kapja az egyesület évkönyv kiadványát,

(d) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, igényelheti annak szakmai segítségét.

(2) A tiszteletbeli tag a teljes jogú tag valamennyi jogát élvezi.

(3) A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, igényelheti az egyesület szolgáltatásait, de szavazati joga nincs és tisztségbe nem választható.

(4) A tiszteletbeli és pártoló tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

(5) A természetes személy tagok jogaikat és kötelezettségeiket személyesen, a jogi személy tagok pedig bejegyzett képviselőik révén gyakorolják, illetve teljesítik.

7.§ (1) Minden tag köteles az Alapszabály rendelkezéseinek eleget tenni, az egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, illetve minden olyan cselekedettől tartózkodni, amely összeegyeztethetetlen lenne tagsági minőségével.

(2) Belépéskor minden tag éves tagdíj fizetésére kötelezi magát.

(3) A tagsági díj nagyságát a közgyűlés határozza meg. A tagsági díj minden év március hó 1. napjáig fizetendő.

(4) A tagok, a pártoló tagok valamint a tiszteletbeli tagok az egyesületet adományaikkal, valamint egyéb lehetséges módon támogathatják.

(5) A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja,

képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell

foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

(6) A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

VI. Az egyesület szervei, összeférhetetlenségi szabályok

8.§ Az MGT szervei a következők:

(1) Közgyűlés

(2) Elnökség

(3) Bizottságok

(a) A Gragger Róbert Díj Bizottság mint állandó bizottság

(b) Tanácsadói és szakértői bizottságok, mint ad hoc jellegű bizottságok

A Közgyűlés

9.§ (1) A Magyar Germanisták Társasága legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható

módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

(2) A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

(4) Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele

céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál
vizsgálni kell.

(5) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

(7) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(8) A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(9) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

(10) A közgyűlés határozatait – a személyi kérdések kivételével – nyílt szavazással hozza. A jelenlévő szavazásra jogosult tagság egyharmadának kérésére a közgyűlés nyílt szavazás alá tartozó kérdésekben is titkosan szavaz.

(11) Az Elnök, az Elnökség és a Gragger Róbert Díj Bizottság bármely tagjának visszahívásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

(12) A közgyűlés akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak több, mint fele megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(13) A közgyűlés nyilvános, azon bárki megjelenhet. Annak időpontját, napirendjét 15 nappal előtte az egyesület székhelyén lévő hirdető tábláján, valamint internetes honlapján kell közzétenni.

A közgyűlésen a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az Elnökség

10.§ (1) Két közgyűlés közt az egyesület vezető szerve az Elnökség.

(2) Az egyesület Elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

- melynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(5) Az Elnökség tagjai: az elnök, egy évig a volt elnök, a két alelnök, a titkár, a kamarás, a külügyi koordinátor és az évkönyv szerkesztője.

(6) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az ülések nyilvánosak.

(7) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak fele +1 fő megjelent. Döntéseit nyílt szavazással, a tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell, azt ajánlott küldeményként vagy személyesen kell kézbesíteni. Személyes kézbesítés esetén az átvételről igazolást kell készíteni. A közgyűlés és az elnökség határozatait a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a meghozatalát követő 15. napig ki kell függeszteni, valamint honlapján meg kell jelentetni.

Az egyesület, mint közhasznú szervezet a működésére vonatkozó adatokat, és az egyesület beszámolóját a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a honlapján hozza nyilvánosságra

(8) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

(9) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

(10) Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m./ - tiszteletbeli tagok felkérése

n./ az egyesület Pro Germanistica Hungarica érmének odaítélése

o/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére (előzetes időpontegyeztetés alapján), Az Egyesület irataiba az Egyesület székhelyén lehet betekinteni, két munkanappal azt követően, hogy a betekintés iránti igényt az Egyesület elnökének előzetesen bejelentették.

- a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése

- együttműködik és – a közgyűlés felhatalmazása alapján – megállapodásokat köt hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel.

(11) Az Elnökség tanácsadó és szakértői bizottságokat állíthat fel meghatározott célokra.

(12) Az Elnökség tevékenységét a közgyűlés által jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi.

(13) Az Elnökség minden rendes közgyűlésen benyújtja az előző rendes közgyűlés óta végzett tevékenységéről készült jelentést, csatolva hozzá az esetleges dokumentumokat.

11.§ (1) Az Elnökség tagjainak megbízási ideje – az alelnök kivételével – három év. Az alelnök esetében két év.

(2) Az elnök és az elnökségi tagok mandátumuk lejárta után egy ciklusra ugyanabban vagy egy másik elnökségi funkcióban újraválaszthatók.

12.§ Az MGT képviseletére az Elnök, akadályoztatása esetén a két alelnök bármelyike egyedül jogosult. Az elnök hatásköre és feladatai:

(a) az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,

(b) az Elnökség határozatainak végrehajtása,

(c) az Elnökségi ülések előkészítése és levezetése,

(d) az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,

(e) éves beszámoló, közhasznúsági jelentés tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése.

13.§ A titkár látja el az Elnökség munkájával kapcsolatos adminisztrációs teendőket, úgymint:

(a) az egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,

(b) a közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,

(c) amennyiben ez mások vagy az egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az egyesület beszámolóit az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(d) Elnökségváltás esetén az új elnökség bírósági bejegyzésével kapcsolatos adminisztációt a leköszönő elnökség titkára végzi.

14.§ A külügyi koordinátor feladata a külföldön működő germanisztikai szervezetekkel való kapcsolattartás.

15.§ A kamarás látja el tanácsaival az Elnököt és az Elnökséget valamennyi pénzügyi kérdésben. Felelős a Társaság pénzügyeiért és a tagsági díjak beszedéséért. Rendszeresen tájékoztatja az Elnököt a pénzügyek állásáról.

16.§ A szerkesztő látja el az évente megjelenő kiadvány, az évkönyv szerkesztésével kapcsolatos teendőket.

17.§ (1)Elnöknek és szerkesztőnek csak hazai felsőoktatási intézményben alkalmazott egyetemi tanár, titkárnak hazai felsőoktatási intézményben alkalmazott oktató, az elnökség többi tagjának pedig hazai felsőoktatási intézményben alkalmazott, tudományos fokozattal rendelkező oktató választható.

(2) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(3) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

(4) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Gragger Róbert-díj Bizottság

19.§(1) A Gragger Róbert-díj Bizottság tagjait a közgyűlés 5 évre választja meg.

(2) A bizottság a Díjosztási mellékletben foglaltak szerint kétévente kiosztja a Gragger Róbert-díjat.

A Tanácsadó és szakértői bizottságok

20.§ (1) Az Elnökség meghatározott célokra Tanácsadó és szakértői bizottságokat állíthat fel.

(2) A bizottságok a kitűzött cél elérése után megszűnnek.

VII. A Felügyelő Bizottság

21.§ Az egyesület mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 2011. évi CLXXV. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és a felügyelő szerv megválasztásáról.

VIII. Az egyesület működése és gazdálkodása

22.§ (1). Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbi forrásból fedezi:

- tagsági díjak,

-,rendezvények bevételei

- az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

- feladatátvállaláson alapuló szerződésből eredő bevétel,

- a költségvetési támogatás:

 . a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

 . az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

 . az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

 - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

 -az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

 -más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

 -befektetési tevékenységből származó bevétel;

 - egyéb bevétel.

Az egyesület gazdálkodását a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végzi.

(2) A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(4) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(5) Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

(6) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(7) Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(8) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(9) Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(10) Az egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

(11) Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(12) Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

IX. Az egyesület feloszlása


23.§ (1) Az egyesület feloszlását legfelsőbb szerve nyílt szavazással kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Ha a Társaság jogutód nélkül szűnik meg, vagyonát közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módjáról a tagok egyszerű szótöbbsége dönt.

(2) A Társaság megszűnik akkor is, ha más szervezettel való egyesülését legfelsőbb szerve kimondja.

(3) Megszűnik továbbá, ha arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

X. Hatályba léptető rendelkezések


24.§ A Magyar Germanisták Társaságának Alapszabályát az 1994. február 14-én megtartott alakuló közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

25.§ Jelen módosítás a 2015. évi május 28. napján megtartott közgyűlésen lép hatályba.


Díjosztási melléklet

1.§ Gragger Róbert-díj

(1) A Gragger Róbert-díjat Dr. Vizkelety András akadémikus, a Magyar Germanisták Társaságának tiszteletbeli elnöke alapította 2005-ben. A díj elnevezése az alapítónak azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a magyar germanisztikának fő feladatai közé tartozik a német és a magyar írásos és beszélt nyelvi kultúra egymásra vonatkoztatott, mind széles nemzetközi, mind regionális összefüggésbe helyezett tudományos vizsgálata. A díj alapítása a következő célkitűzésket követi:

(a) Ezen kutatások jelentőségére kívánja felhívni a tudományos közvélemény figyelmét.

(b) El kívánja ismerni az ezen kutatásokban elért kiemelkedő teljesítményt.

(c) Jelentős pénzösszeggel kívánja támogatni a díjazott fiatal germanisták további kutatómunkáját.

(2) Az alapító szándéka szerint a díj alapját képező összeget bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság gyarapíthatja a Magyar Germanisták Társasága Gragger Róbert-díja számára felajánlott adománnyal, ha a díj céljaival egyetért és azokat elfogadja. A díj részére történt felajánlás elfogadásáról a díjat kiosztó állandó bizottság dönt.


Díjkiosztási melléklet

1.§ Gragger Róbert-díj

(3) Az alapító a díj létrehozására szánt pénzbeli adományát törzsvagyonként különíti el és egyben úgy rendelkezik, hogy a mindenkori díj összegének meghatározását a Gragger Róbert Díj Kuratóriumára bízza azzal a kitétellel, hogy a Kuratórium díjként a a kamat megközelítőleg teljes összegét és a korábbi díjkiosztásokkal összevetve hasonló nagyságrendben adományozza a díjazottnak.

(4) A Gragger Róbert-díj kiosztására a Magyar Germanisták Társasága 5 tagú állandó bizottságot hoz létre. A bizottság elnöke a Magyar Germanisták Társaságának mindenkori elnöke, a többi négy tagot a Magyar Germanisták Társaságának közgyűlése választja az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a német mint idegen nyelv és a kultúrtörténet diszciplínák neves magyarországi képviselői közül, első alkalommal 2005-ben. A bizottsági tagok megbízatása 5 évre szól és nem hosszabbítható meg.

(5) A bizottság a Gragger Róbert-díjat 2 évente osztja ki, melyet olyan

(a) magyar állampolgárságú vagy

(b) nem magyar állampolgárságú, de magyarországi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben tartósan dolgozó

40 év alatti germanista kaphat meg, aki a Díjosztási melléklet 1.§(1) pontjában meghatározott kutatási területen a díj kiadását megelőző 5 évben kiemelkedő tudományos munkát (monográfiát, tanulmányt, szövegkiadást) jelentetett meg.

(6) A díj elnyerhető

(a) a bizottság által kiírt nyílt pályázaton való részvétel,

(b) a magyarországi germanisztika felsőoktatási műhelyei vagy kutatóhelyei által történt jelölés,

valamint

(c) a Gragger Róbert-díjjal vagy Pro Germanistica Hungarica éremmel már díjazottak javaslatai alapján.

(7) A díj várományosai közül a díjazottat a Kuratórium választja ki egyszerű szótöbbségi döntéssel. A díj ünnepélyes átadására a Magyar Germanisták Társaságának évi rendes közgyűlésén kerül sor, első alkalommal 2006-ban.

2.§ Pro Germanistica Hungarica érem

(1) A Pro Germanistica Hungarica érem létrehozását a Magyar Germanisták Társaságának elnöksége kezdeményezte a magyarországi germanisztikai kutatásban elért kiemelkedő életmű elismerésére.

(2) Az érmet a Magyar Gemanisták Társaságának elnöksége kétévente osztja ki, első alkalommal 2005-ben. Az érem átadására a Társaság évi rendes közgyűlésén kerül sor.

(3) A kitüntetés odaítélését – az elnöknek címzett rövid írásos indoklással – az egyesület bármely tagja kezdeményezheti legkésőbb három hónappal az éves közgyűlést megelőzően. A beérkezett javaslatok alapján a Pro Germanistica Hungarica érem odaítéléséről konszenzussal az elnökség dönt.

(4) A díjazottak jogot kapnak arra, hogy az illetékes bizottságnak javaslatot tegyenek a Gragger Róbert Díj odaítélésére, ily módon támogatva a 40 év alatti germanisták kiemelkedő eredményeinek elismerését.

Budapest, 2015. május 28.

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Bassola Péter, elnök